A SKYNET TESTÜLETI GYŰLÉSE UTÁN
- Ulbert Ádám
- Apr 29
- 9 min read
(1)
“Hands up who wants to give up their anonymous suburbs and pubs and return to the organic mud of the peasantry. Hands up, that is to say, all those who really want to return to pre-capitalist territorialities, families and villages. Hands up, furthermore, those who really believe that these desires for a restored organic wholeness are extrinsic to late capitalist culture, rather than fully incorporated components of the capitalist libidinal infrastructure.”
Mark Fisher: Terminator vs. Avatar (2)
“We need not be afraid because, initially at least, these inorganic beings will need us and the whole organic world to continue to regulate the climate, keeping Earth cool…”
James Lovelock: Novacene (3)
"Capital as megadeath-drive as Terminator that which 'can't be bargained with, can't be reasoned with, doesn't show pity or remorse or fear and absolutely will not stop, ever’."
Kezdetben volt a barlang. Elidegenülési dinamikákban, egy fordított mozdulattal.Kintről, beidegenült prehistorikus emberi tudatmozdulat. Még kozmikus létezőkkel együtt létrehozott, de menedékként viszonyított épületességgé vált, mikor fizikai mozdulat is lett. Mozdulat vagy barlangba lépés. A sosem volt primitív első bukása, ahogy a kinti kozmikus otthonosságból, beidegenül a barlang, odu, sátor, kunyhó, parkolóház tereibe.Anarchoprimitivista szempontból mindenképpen idegenülés. (5) Egy elidegenülési timeline gócára tekert emberi tudat, előszöri kimódosulása, a közös ökoorganikus tudatokból.
Az anyagi közvetlenség- ahogy az ősember a környezete materiaitásával még egy közös testi és tudati egységet képez-, a szenzuális természeti (vagyis kozmikus) összelényegülésből való kiűzetésből indult. Föld planétánk akcelerációs visszaszámolása elkezdett csepegni. (6) A 36 ezer éves ketyegés a cseppkövek kezdeti hangjától a Sepulveda Boulevard (7) kamion kürtjéig.
Az elidegenedési ráta a barlangtól értelmeződik, a barlangi beűzetés mértékétől.(El)beidegenülés, mint kételkedés a közös animista equilibriumban.
A kétségre, a megkettőződésre azért lehetett szükség, mivel az ember önmagával vált eggyé, a korábbi sokaságban lakott egység helyett.
Tyson Yunkaporta őslakos filozófusainak nem volt szavuk a kétség területeire. Nincs szó a természetre, mert az nem valami embertől máshol álló terület.
Nincs szó a művészetre, mert az nem valami amit nem csinálunk.
Kétség mint köztes állapot. Ebben a viszonylatban a modernitás csak egy köztes, kisértet állapot volt. Ősmodernségünk mely barlanghőkben fogant, majd párologva kihunyt 2025 január 20-án. (9) Habár Fisher akcelerációs kétségeihez még a virtuális belső primitív Avatar, játék elidegenedése adta a keretet. Még egy tekintet a beiktatási ceremóniára és mindenki csomagolhatja a tomahawk-ot.
Talán a barlangi hő, amit a fedett tűz okozott, indította be az akcelerációs hőtermelés exponencialitását.
Barlang multiplikáció és görbülési hőfokozás. Az akcelerációs diagrammok metszéspontjai a mélyidővel (10) kötnek össze.
Polikírzis volt, mint barlang sejtek túlgyorsult osztódása, egészen a 47. elnök beiktatásáig. Onnan már csak a beszűkülés szabadsága maradt, egy tetemes szinguláris krízis újra játszása. Mint mikor az ember egyedüli küzdelme a természeti erőkkel szemben fogalmazódott meg. Persze egy rendes anarchoprimitivista sosem lát küzdelmet a természettel szemben. Kollaborációra törekvő egyenlőségi dinamikát lát. Bárcsak.
A természettel való dinamika felborulása ott kezdődött, amikor humán transzformációnkban a barlang fala és a tigris szőre többé nem intim testrész volt, hanem félelmetes protézissé lényegült. Nem csak a technológia vált protézissé, hanem minden organikus külvilág is. Ha a természet a technológia felhasználási területévé degradálódik, mindenhol protéziseket fogunk érzékelni. Ott minden ásvány, növény, állat és szellem csak mint igába hajtandó antropoközpontú erőszak lesz. A Fisher-i akcelerációs dialektika, (11) ahol az eredetileg humáncenterű erőszak, a kapitalizmus “megahalál-ösztönén” keresztül, a gépeknek adja a vezetés evolúciós jogát. Pontosabban: a kannibál tudattól megszállt techfeudalizmus, öntudatlan “húsbábként”, tálcán kínálja filléres lelkét, éppen, fel, ki.
Hol a kannibál kapitalizmus véget ér, kezdőik a robot rabszolgaság egyfókuszú krízise. A robot mesterek még James Lovelock szerint is csak, vagy addig használják majd üzemanyagnak az organikus Földgolyót, amíg az ottani lények kollaborálnak a gép intelligencia egyedfejlődéséért. (12) Addig amíg hajlandóak kollaborálni. Vagy addig míg már nincs szükségük a planéta ökoszisztémájára ahhoz, hogy elegendő energiához jussanak. Azt hittük magunknak bányásszuk a Marsot, pedig már akkor is csak “húsbábok" voltunk az acél értelem proliferációjához.
A barlang visszatérendőségének kortárs aktualitása, fokozatosan válik eshetőségből szükségszerűségbe. Innentől kezdve a barlang többé nem kulturális, kognitív referencia, hanem újra menedék, óvóhely.
Az Fisher által ‘vs.’-ként jellemzett végsőnek ígérkező abszolút szembenállásból alakuló ‘versus’ harc, ezek alapján több szálon is 1984-es mágikus számához kötődik. 1984-es Terminátor első Skynet testületi ülését az 1984 május 14-én megnyílt Atlantic City-y Trump Plaza-ban ülik éppen. Azóta is, sci-fi valóságunk szűnni nem akaró időhurkában. (13)
Voltak mágusok (14) akik jelezték a párolgás exponenciális röppályáját. Sikátor zacc jóslásaikban, kivehető volt, hogy minden prehistorikus jövő a szuperkomputer gőzidejében dől el. A Terminátor siktátori üldözéses jeleneteiben, szarban, húgyban, játszák el éppen túlélésünk. Az 1984-es Terminator első áldozatai a jővő tagadását féltő punkok voltak. Egy kurva bőrdzsekiért kizsigerelt szubkultúra, nem a jövőt tagadta, hanem a jövőt felfaló Thatcher-Reagan disztópia jővőképét.
Az első Terminátor talán legnyomasztóbb jelenete, amikor Sarah Connor még mit sem sejtve az őt már valóban üldöző robot annihilációs parancsától, robogójával el akar indulni egy péntek esti mozi előadásra. Mielőtt kiállna a Los Angeles-i parkolóház betonszarkofágjából, többször alaposan végig méri a területet. Rémülete tudatosan ekkor még nem a robotnak szól, de a robot szelleme a parkolóház tereinek félelméből születik.
A félelem belső betonszarkofágja a Terminátor második részében, a 90-es évek elejére már összekapcsolódik a techno-ökológiai összeomlás előjelzésével. Egyik fő üldözési jelenete a Los Angeles Bull Creek-i árvízvédelmi csatorna hálózatában játszódik.
Lehet, hogy valamiféle proto-AI szellem már akkor is szívta a vizet Kalifornia rendszereiből. (15)
A hosszú modernitás a paleolitikumból, végre visszaállítja elhibázott időlogikáját, ahogy a gőz felszáll a testületi ülés után. Hosszúságnak, linearitásnak tűnik, noha archaikus körkörösséggel fogható csak fel.
A techno-klimatikus beszakadás elől újra óvóhelyet kell kreálnunk félig szubterrán odujainkban. Az őskorszak visszatérte a párolgássá hevült modernitás újraszámolása.
![Képforrás: Buñuel, Luis. 1929. Az andalúziai kutya [Un chien andalou]. Franciaország: Les Grands Films Classiques.](https://static.wixstatic.com/media/49b430_99c1548ec4374c90928e07273471ac53~mv2.jpg/v1/fill/w_980,h_436,al_c,q_85,usm_0.66_1.00_0.01,enc_avif,quality_auto/49b430_99c1548ec4374c90928e07273471ac53~mv2.jpg)
Az utolsó felvonás, ahol az Avatar depresszió nem a nyugati őslakos-visszavágyódás hiánya miatt áll be, hanem annak tárgya, a film mélylényege: infantilis, eleve idegen virtualitása miatt. Az őslakos-visszavágyódás nem történhet meg szenzuális odalényegülés nélkül. Mostanra az Avatar utópia lefagyása okozta depresszió is elpárolgott. Az Avatar utópia eleve hamissága nem pukkadt ki, hanem felfoghatatlanná vált- hogyan tudott bárki depressziós lenni egy ennyire hamis képzet miatt?
A szembeszegülés vagy választási kényszer nem a Terminátor és az Avatar között feszül. 2025 január 21-e óta, a Terminátor és az Andalúziai Kutya (16) között.
Így helyezkedünk bele a szürrealisták körkörös szubnyílás zuhanásába ismét. Nem Platón, hanem Bataille (17) barlang hasonlatainak eksztatikus áldozatain keresztül kéne kontemplálnunk. Az eksztázis ebben az értelemben is a statikusság, a megmerevedett struktúrák felszakításának mágikus tudománya. Nem önkívület, hanem átlényegülés azért, hogy egy másik logikával és tudatállapottal találkozunk. A huszadik század elejének futurista önpusztítói a Terminátor első tömegmészárlás jelenetében, a Technoir bár sorsszerűsűgűben hittek. Bataille-ék a legsötétebb realitás, a fasizmus egyeduralma ellen akartak, egy új, mágikus logikát összegyúrni Altamira csont és sár romjaiból. A mágia sem ismer kétséget, a szürrealizmus kétségmeghaladása a halálosan komoly játék, fordított perspektíváján keresztül implementálható. Nem virtuálisan, hanem az álom, a tudatalatti, a föld alatti utopia realitásán keresztül lehet partizán harcot vívni a Skynet-tel.
Endnotes
A Skynet egy kitalált, katonai védelmi célokra készített számítógépes program, mely a Terminátor-filmekben szerepel. Skynet egy mesterséges intelligencia, mely öntudatra ébredt, és végül saját teremtői ellen fordult. Ő a széria legfőbb gonosza.
Mark Fisher: Terminator vs. Avatar, in.: Robin Mackay, Armen Avanessian: Accelerate, the accelerationist reader, 339.o., Urbanomic, 2014.
James Lovelock: Novacene, The Coming Age of Hyperintelligence, 30.o., Penguin Books, 2020.
Mark Fisher: Terminator vs. Avatar, in.: Robin Mackay, Armen Avanessian: Accelerate, the accelerationist reader, 344.o., Urbanomic, 2014.
“The perceptual order itself, as a unity, starts to break down in reflection of an increasingly complex social order. A hierarchy of senses, with the visual steadily more separate from the others and seeking its completion in artificial images such as cave paintings, moves to replace the full simultaneity of sensual gratification.” John Zerzan: The Case Against Art
“Accelerationism is a political heresy: the insistence that the only radical political response to capitalism is not to protest, disrupt, or critique, nor to await its demise at the hands of its own contradictions, but to accelerate its uprooting, alienating, decoding, abstractive tendencies. The term was introduced into political theory to designate a certain nihilistic alignment of philosophical thought with the excesses of capitalist culture (or anticulture), embodied in writings that sought an immanence with this process of alienation.” Robin Mackay, Armen Avanessian: Accelerate, the accelerationist reader, 4.o., Urbanomic, 2014.
A Sepulveda Boulevard korábban Los Angeles városának és megyéjének leghosszabb utcája volt. https://en.wikipedia.org/wiki/Sepulveda_Boulevard
https://www.textpublishing.com.au/books/sand-talk / Lifeworlds Podcast, 5. The Indigenous View with Tyson Yunkaporta
https://en.wikipedia.org/wiki/Second_inauguration_of_Donald_Trump
“A mély idő vagy deep time kifejezés John McPhee amerikai tudományos újságírótól származik, aki az idő emberi ésszel felfoghatatlan, szédítő mélységeinek érzékeltetésére találta ki a kifejezést.”
Bárdos Dániel: Mit tudhatunk meg az ember előtti múltról?, https://qubit.hu/2019/06/30/mit-tudhatunk-meg-az-ember-elotti-multrol
“This is Hegelian-Marxist historical materialism inverted: Capital will not be ultimately unmasked as exploited labour power; rather, humans are the meat puppet of Capital, their identities and self-understandings are simulations that can and will be ultimately be sloughed off.”
Mark Fisher: Terminator vs. Avatar, in.: Robin Mackay, Armen Avanessian: Accelerate, the accelerationist reader, 344.o., Urbanomic, 2014.
“ Natural selection, as described by Darwin, will be replaced by much faster intentional selection.”( 84.o.) / “If I am right about the Gaia hypothesis and the Earth is indeed a self-regulating system, then the continued survival of our species will depend on the acceptance of Gaia by the cyborgs. In their own interests, they will be obliged to join us in the project to keep the planet cool. They will also realize that the available mechanism for achieving for achieving this is organic life. This is why I believe the idea of a war between humans and machines or simply the extermination of us by them is highly unlikely. Not because of our imposed rules, but because of their own self-interest, they will be eager to maintain our species as collaborators.”
James Lovelock: Novacene, The Coming Age of Hyperintelligence, 106.o., Penguin Books, 2020.
“Everything is becoming science fiction. From the margins of an almost invisible literature has sprung the intact reality of the twentieth century. What the writers of modern science fiction invent today, you and I will do tomorrow-or, more exactly, in about ten years' time, though the gap is narrowing.” J. G. Ballard: Fictions of Every Kind, in.: Robin Mackay, Armen Avanessian: Accelerate, the accelerationist reader, 237.o., Urbanomic, 2014.
“Hans Ulrich Obrist: That brings us to my very last question, which I always end with: “The future is . . .”
Alan Moore: It seems to me that one of the main elements underlying our entire existence, our entire universe, is information. Information is a peculiar substance that we cannot actually see. We can’t put it in a jar. It’s invisible. We can only see its effects, which we can see in the technology that’s erupting around us all the time. You are accumulating information, and you can’t get rid of it once you have it. So the information keeps mounting up. I believe that in the past year, there have probably been more discoveries than in the whole of previous human development. I think it was a French economist who first came up with the idea of period information doubling. He suggested that sometime between 2012 and 2017, we would reach a point where human information was doubling every fraction of a second. Now, I cannot really imagine what human culture would be like after that. Very different, I would guess. It struck me that an analogy that you could use would be that in the Neolithic period, we were cold water. And if information is a kind of heat, or energy, then, given the amount of information we’ve accumulated since the Neolithic period, today we are very hot water. And whatever lies beyond this point, where information goes completely exponential, is likely to be as different from our current state as steam is from water. Cold water and hot water are still water. Steam, you can’t predict. It’s a completely different substance, with totally different behaviour. If these particular figures and theories are correct, we should be seeing it in the next five or ten years. So, those are my thoughts about the future. I also tend to think that it’s going to happen whatever we do, and we will be a part of it. Sometimes you throw ideas out there and they have to wait until the actual situation is a little closer to reality. I do think that everything we do, everything we say, to some small degree, affects the future, and this is one of the powers that artists have. They’ve got a voice. Or they can have a large, resonant, powerful voice, and the waves from that voice perhaps have a better chance of affecting how things turn out in the days to come.”
https://www.moussemagazine.it/magazine/alan-moore-hans-ulrich-obrist-2013/
“Az Andalúziai kutya (eredeti cím: Un chien andalou) 1929-ben bemutatott francia film melyet Luis Buñuel és Salvador Dali közösen írt és forgatott. Az első szürrealista filmként tartják számon. .”
“Primitive” hunters feel no contempt for what they kill. They grant their prey a soul like their own as well as an intellect and feelings that do not differ from their own (74.o.). These fascinating figures on the cave walls are beautiful simply because their authors loved what they depicted. They loved them and they wanted them. They loved them and they killed them (75.o).
What cave art signifies is covetousness and faith in the effectiveness of covetousness that renders naturalistic figuration more intense. But man, a rule, was not the focus of this covetousness. (76.) It is certain that Palaeolithic man never wanted to decorate the cave wall: in the darkness of the cave, with the glow of the lamps, he celebrated a rite of evocation…These works were not, yet by any measure, at any time, objects of art…The meaning was in their apparition, not in the durable object that remained after apparition.” (78.o.)
George Bataille: The Cradle of Humanity, Prehistoric Art and Culture, Zone Books, 2005.
Comments