Holnapután
Talán másképp kel fel a nap Nyugdíjba küldve az ezüstben Fetrengő fáradt holdat Másképp lép be a poros Szobapadlón, kopott asztalod alatt. Talán maradnak még percek A reggeli teádba fúltan Hiába süt máshogy a nap Nem múlnak el olyan gyorsan E burjánzó rohanásban. S majd ha nap-nap után Újra beköszön a régi fáradt Hold-a nap után Talán az idő is megpihen Ott, a teáscsészéd alján. Ezüst köpenyes barátod alatt Már lilásan virít a pirkadat S arannyal borítva fehér faladat, Másként mosolyog -...